Youthfolklore

Kukeri

A Kukeri hagyomány a tél távozását és a meleg napok beköszöntével az új élet visszatérését szimbolizálja, és az egyik legrégebbi a bolgár földeken, 6000 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A trákok idejében a bor és a vidámság ókori görög istenének, Dionüszosznak a napjaiban ünnepelték. Az ókorban Dionüszosz imádóit szatíroknak nevezték. A szatírokat szakállas, hosszú állatfülekkel és kecskelábakkal rendelkező férfiaknak ábrázolták. Ők voltak a kis Zeusz /Dionüszosz isten apja/ őrei. A szatírok harci táncokat jártak, amelyeknek az volt a feladata, hogy elhallgattassák az újszülött Zeusz sírását, és eltereljék a titán Kronosz figyelmét, aki arról volt híres, hogy megette a gyermekeit. A „kukeri” szó trák eredetű, és „magas, maszkos embereket” jelent. Kecske-, juh- vagy szarvasbőrből készült ruhát viselnek. Csattogtatókat és harangokat akasztanak magukra, botokat hordanak maguknál, hogy elűzzék a gonosz erőket, és így üdvözlik a tavaszt, ami a termékenységet és a jólétet szimbolizálja. A falu központjában gyűlnek össze, ahonnan körbejárják a házakat, és mindenkinek termékenységet és egészséget kívánnak. A házigazdák borral és étellel ajándékozzák meg a „vendégeket – kukeris”, és kezet csókolnak a házigazdának. A falu körbejárása után a csoport visszatér a megdánnak nevezett központba, ahol elvégzik ősi rituáléjukat. A kukerisek különböző irányokba futnak, és olyan hangosan csilingelnek a harangjaikkal, amilyen hangosan csak tudnak. Úgy tartják, hogy minél hangosabban szólnak, annál biztosabb, hogy elűzik a gonosz erőket és szellemeket. A vezető (király) termékenységre áldoz. Az egyik kuker rituálisan megöli őt, a többiek pedig összegyűlnek és „feltámasztják”.

A kuker maszkok készítése egyfajta művészet. Legtöbbjüket fából készítik. A maszkra többszínű fonalakat, szövetdarabokat, tükröket és egyéb elemeket ragasztanak. A maszknak csúnyának és félelmetesnek kell lennie, hogy „elijessze” a gonoszt. A legősibb maszkok kos, kecske és bika alakúak. Néhány maszknak két arca van. Az egyik oldalon az arc jóindulatú – csip-csup orr, mosolygó arc. A másik oldalon az orr nagy és púpos, mint egy baljós arc. Így jelenik meg a jó és a rossz, amelyek párhuzamosan léteznek.

Hosszú útja során a kukeri ünnep összegyűjtötte a legjobbat, amit a népi fantázia alkotott – tüzes mintákat, vad ritmusokat és hihetetlen szimbolikát. A kukerihez kapcsolódó játékok még ma is kedvelt népi időtöltés, amelyet mosolyogva és türelmetlenül várnak. A titokzatosság és romantika által körülvett kukeri Bulgária élő emberi örökségének része.