Segítségnyújtás
Az ifjúsági munkások kompetenciamodelljéből vett meghatározás szerint értjük a fiatalokkal végzett tevékenységek elősegítését. Ez egy párbeszéd a fiatalokkal, és mi, mint facilitátorok, nem vagyunk magasabb rangúak náluk, hanem egyenrangúak. Mi sem vagyunk azok, akik mindent tudunk és minden lehetséges bölcsességgel rendelkezünk. A fiatalok gyakran több tudással vagy készséggel rendelkeznek, mint a felnőttek, és szeretnénk hangsúlyozni, hogy fontos, hogy képessé tegyük őket arra, hogy ezt a tudást/készségeket kicseréljék társaikkal és felnőttekkel. Néha útmutatásra van szükségük ahhoz, hogy felismerjék a tanulási igényeiket, és felfedezzék, hogy mennyi mindent tudnak már, és hogy meg tudják osztani a tudásukat. A fiatalokkal dolgozó felnőtteknek ismerniük kell azokat a módszereket és eszközöket, amelyek segítik őket abban, hogy elősegítsék a fiatalok közötti tanulást és cserét.
Az ifjúsági munkások kompetenciamodelljéből vett meghatározás szerint értjük a fiatalokkal végzett tevékenységek elősegítését. Ez egy párbeszéd a fiatalokkal, és mi, mint facilitátorok, nem vagyunk magasabb rangúak náluk, hanem egyenrangúak. Mi sem vagyunk azok, akik mindent tudunk és minden lehetséges bölcsességgel rendelkezünk. A fiatalok gyakran több tudással vagy készséggel rendelkeznek, mint a felnőttek, és szeretnénk hangsúlyozni, hogy fontos, hogy képessé tegyük őket arra, hogy ezt a tudást/készségeket kicseréljék társaikkal és felnőttekkel. Néha útmutatásra van szükségük ahhoz, hogy felismerjék a tanulási igényeiket, és felfedezzék, hogy mennyi mindent tudnak már, és hogy meg tudják osztani a tudásukat. A fiatalokkal dolgozó felnőtteknek ismerniük kell azokat a módszereket és eszközöket, amelyek segítik őket abban, hogy elősegítsék a fiatalok közötti tanulást és cserét.
A tanulás elősegítésének másik fontos kérdése az emberi kapcsolatok. Sajnos a formális oktatási rendszerben (ami szerencsére lassan változik) gyakran nem hangsúlyozzák eléggé ezt, ezért a nem formális oktatás egy olyan tér, ahol a gyerekek felfedezhetik a többi emberrel való együttműködés teljes potenciálját csoportokban, eszmét cserélhetnek, akár tisztelettudó módon vitatkozhatnak. A nem formális oktatási programok megmutatják a fiataloknak, hogy az emberek különbözőek, és hogy a sokféleség erőteljes. Az ilyen tapasztalatok kiváló terepet biztosítanak az egészséges kapcsolatok kialakításához a mindennapi életben, a munkahelyen vagy a családban.
Fontos, hogy a segítő készen álljon arra, hogy meghallgassa a fiatalok visszajelzéseit. Amint már említettük, az ifjúsági programok a fiatalok tanulási igényeiről szólnak, és a tőlük kapott visszajelzés kulcsfontosságú annak ellenőrzéséhez, hogy a fiatalok fejlődnek-e.
Néha szükség van arra, hogy átadjuk az irányítást, és hagyjuk, hogy a fiatalok azt kövessék, ami a csoportban éppen él, ahelyett, hogy az általunk elképzelt program végrehajtására összpontosítanánk. Ehhez a facilitátornak a fiatalok készségeinek meghallgatására lenne szüksége.
A facilitátornak teret kell biztosítania a gondolkodásra. A magyarországi „Let’s folk!” vegyes mobilitásunk során a fiatalok hangsúlyozták egy ilyen tér fontosságát és előnyeit. Ne feledjük, hogy a reflexió során a fiatalok tanulási tapasztalataira kell összpontosítanunk, nem pedig a nap értékelésére (mi volt jó, mi volt rossz). A fiataloknak feltett kérdésekkel aratjuk le, hogy mit tanultak, mit fedeztek fel (önmagukról és másokról), milyen érzelmeik voltak, és miért reagáltak úgy, ahogyan reagáltak egy-egy ingerre. A szünetelés ilyen pillanata óriási hatással van a fejlődésükre, és megtanítja őket arra, hogy ezt a mindennapi életükben is megtehetik, és sokat profitálhatnak belőle. Ez hatalmas része a tanulni tanulási kompetenciának, amely a Youthpass 8 kulcskompetencia részét képezi.
Végül, de nem utolsósorban, a fiatalok számára szervezett tevékenységek előkészítése során szem előtt kell tartani a tapasztalati tanulási modellt (más néven Kolb Learning Cycle). A modellt David Kolb – egy amerikai neveléstudományi teoretikus – alkotta meg. A modell leírja a tanulók tipikus útját egy új készség vagy/és tudás elsajátításához. A modellben fontos, hogy legyen egy konkrét tapasztalatunk, amelyre reflektálhatunk, és amelyből következtetéseket vonhatunk le a tanulásunkra, valamint az új ismereteket/készségeket alkalmazhatjuk a jövőbeli tapasztalatokra/helyzetekre. Az alábbiakban a modell 4 szakaszát találja:
1. Konkrét tapasztalat
2. Reflexív megfigyelés
3. Absztrakt fogalomalkotás
4. Aktív kísérletezés
A ciklus folyamatos folyamat, vagyis a szakaszok ismétlődnek, így a keresők tudásukra és tapasztalataikra építhetnek. A tanulási folyamatba minden egyes szakaszban be lehet lépni, de Kolb azt állítja, hogy a tanulás akkor teljes, ha mind a 4 szakasz befejeződött.