Bulgária
Nuray Tusuf
német nyelvtanárként dolgozik egy idegenforgalmi szakközépiskolában, Momchilgradban. A „Rhodop Esintilieri” népi csoport vezetője a Török Kultúráért, Művészetért és Interakcióért Egyesületben, és egyúttal az egyesület elnöke. Tizenöt éve dolgozik önkéntes koreográfusként, és nemcsak táncolni tanítja a gyerekeket és a fiatalokat, hanem a folklór, a hagyományok gazdagságának szeretetére is, azok minden változatosságában és sokszínűségében.
Miért lettél oktató?
Kiskorom óta szenvedélyesen szerettem a táncot és a folklórt. Édesanyám szeretett táncolni, nagybátyám saz-on (hagyományos török vonós hangszer) játszott és nagyon gyakran énekelt, nagyapám pedig a híres énekesnőt, Kadriye Ljatifovát / a rodopei fülemülét – így hívták akkoriban az előadót a török rádióban – hallgatta, és a folklór gazdagságáról beszélt. A családomban mindkét népcsoport – a bolgár és a török – dalait hallgatták és táncolták. A folklór az, ami az évek során megőrizte az identitást, és a tánc által ez a gazdagság terjed és öröklődik generációkon keresztül. Amit a családomtól tanultam, azt szerettem volna átadni a fiatalabb generációnak.
Mit becsülsz a legjobban a munkádban?
A tánc összeköt és segít barátkozni, a néptánc pedig visszavisz bennünket a múltba, és büszkévé tesz bennünket arra, amink van.
A fiataloknak táncolniuk kell, fizikailag aktívnak kell lenniük, céljaik vannak és problémáik, amelyeket le kell küzdeniük. Megtanítom a fiatalokat arra, hogy ne hajoljanak meg a nehézségekkel szemben, megtanítom őket olyan tulajdonságokat fejleszteni, amelyek később az életben is hasznukra válnak. A kultúra, a népművészet és a tánc iránti tisztelet és szeretet vonz és összehoz minket, segít abban, hogy egy kis családnak érezzük magunkat.
Mit tart a legnagyobb kihívásnak a munkájában?
A színpadi láz minden előadás előtt, a csodálatos élmények, a gyerekek és fiatalok mosolygó arca minden előadás után, a közönség dörgő tapsa, a felejthetetlen emlékek, az öröm és a büszkeség a legnagyobb kihívás, ami egy vezetőt érhet.
Mit szeretne megosztani a világ minden tájáról érkező oktatókkal? (egy tanácsot, kérést, tippet, bátorító szavakat stb.)?
Az embernek azt kell adnia másoknak, amit tud.
Görögország
Mariana Mouratidou
önkéntes a 4youth nem formális csoportban. ő ιτ tanár, speciális oktatásra szakosodott, és felnőttképzésből és élethosszig tartó tanulásból szerzett mesterdiplomát. jelenleg egy 5-12 éves gyerekeknek szóló központban dolgozik, ahol robotikát tanít. 2017 óta tagja a 4youth-nak. daoulin játszik, ami a pontiac zene hagyományos hangszere, és táncos. ami a csapatot illeti, tréner a technológia területén, és a fiatalokkal dolgozik, főleg a kultúrával kapcsolatos kérdésekben.
Miért lettél oktató?
Kislánykorom óta tagja voltam egy folklórcsoportnak. Most informatikatanár vagyok. Mindig is szerettem gyerekekkel és fiatalokkal dolgozni, így amikor lehetőségem nyílt arra, hogy önkéntesnek jelentkezzek a csapatba, gondolkodás nélkül vállaltam.
Mit tart a legnagyobb kihívásnak a munkájában?
A gyerekekkel és fiatalokkal való munka kifizetődő és kielégítő lehet, de ez is számos kihívással jár. Alkalmazkodóképességet, türelmet, kreativitást és őszinte érdeklődést igényel a jólétük és fejlődésük iránt. E kihívások leküzdéséhez hatékony tanítási stratégiák alkalmazása, pozitív és befogadó környezet kialakítása, valamint minden egyes tanuló egyedi igényeinek és jellemzőinek felismerése szükséges.
Milyen ifjúsági munkalehetőségek jelennek meg a hivatásos vagy félhivatásos folklórcsoportokban?
A hivatásos vagy félhivatásos folklórcsoportok területén számos ifjúsági munkalehetőség adódhat. A folklórcsoportok gyakran kínálnak képzési és mentorprogramokat olyan fiatalok számára, akik érdeklődnek a hagyományos zene, tánc vagy mesemondás elsajátítása iránt. Ezek a programok strukturált tanulási tapasztalatokat, műhelymunkákat és tréningeket kínálhatnak, hogy segítsenek a fiataloknak fejleszteni készségeiket és kulturális örökségük megértését. A fesztiválokon való fellépések segíthetnek nekik abban, hogy megmutassák tehetségüket, értékes színpadi tapasztalatokat szerezzenek, és hozzájáruljanak kulturális hagyományaik megőrzéséhez és népszerűsítéséhez. Különösen az Erasmus+ csereprogramokban való részvétel ad lehetőséget arra, hogy megismerjenek más kulturális hagyományokat, megosszák saját örökségüket, és kapcsolatot építsenek különböző hátterű fiatalokkal. Emellett lehetőséget nyújt a személyes fejlődésre és a készségek fejlesztésére is.
Folytatta-e a munkát a csoportjával a világjárvány alatt, és ha igen, hogyan és milyen módon? Hogyan küzdötték le a gyülekező emberek számával és a fertőzésveszéllyel kapcsolatos korlátokat?
Sajnos a világjárvány idején az összejöveteleket betiltották, így nem tudtunk együtt dolgozni a csapattal. Amit viszont megtettünk, azok az online találkozók voltak, mivel ez egy nagyon nehéz időszak volt mindenki számára. Különböző kérdéseket vitattunk meg, amelyek akkoriban foglalkoztattak minket.
Milyen változásokat észlelsz a csoportodban és/vagy a munkádban a járvány előtti és utáni időszakot összehasonlítva?
A világjárvány jelentős hatással volt a közösségre. Kezdetben mindenki tétovázott és félt eljönni az összejövetelekre. Az otthon maradás és a társasági élet elmaradása számos problémát hozott a felszínre. Például az ifjúsági cseréken a csoportunk tagjai azt kérték, hogy együtt legyenek és ne másokkal, mert féltek a Covidtól. Most, két évvel a járvány után, úgy gondolom, hogy a dolgok kezdenek visszatérni a normális kerékvágásba.
Mit szeretne megosztani a világ minden tájáról érkező oktatókkal?
Példaképek lehetünk diákjaink számára. Mutassunk integritást, szakmaiságot és a tanulás szeretetét. Mutassunk lelkesedést, szenvedélyt és a kiválóság iránti elkötelezettséget munkánk során. Inspirálhatjuk diákjainkat arra, hogy élethosszig tartó tanulókká és a társadalom pozitív szereplőivé váljanak. Egyedülálló lehetőségünk van arra, hogy mélyreható hatást gyakoroljunk az életükre.
Magyarország
Eszter Stumpf
30 éves, a Veled az ifjúságért Kulturális és Hagyományőrző Egyesületnél dolgozik önkéntesként, ő a projektkoordinátor. Ebben az egyesületben dolgozik 5 éve.
Miért lettél oktató?
Szeretnék segíteni a fiataloknak abban, hogy fejlődjenek és elérjék saját céljaikat.
Mit becsülsz a legjobban a munkádban?
Kapcsolatokat tudok kiépíteni más emberekkel, és ők bizalmat szavaznak nekem.
Mit tart a legnagyobb kihívásnak a munkájában?
Minden fiatalnak egyedi szükségletei és képességei vannak, és meg kell találnunk a megfelelő módszereket és eszközöket, hogy mindannyiukat támogassuk. Egy másik kihívás gyakran az erőforrások hiánya, ami korlátozhatja a tanítás hatékonyságát. Az is kihívást jelenthet, hogy naprakészen tartsuk magunkat a szakterületen, és lépést tartsunk a változásokkal.
Milyen ifjúsági munkalehetőségek jelennek meg a hivatásos vagy félhivatásos folklórcsoportokban?
There are many opportunities for young people. For example, they can learn traditional dances and music, learn folk craft techniques or even participate in the preservation of folk culture and traditions. In such groups, young people can take part in creating choreographies, performances, festivals or even become involved as instructors. These opportunities can help young people to learn about and assimilate the values of popular culture, and at the same time contribute to the preservation and perpetuation of traditions.
Did you continue working with your group during the pandemic, and if yes, how and in which way? How did you overcome limitations regarding the number of people gathering and the risk of infection?
Kezdetben a járványügyi intézkedések miatt nem lehetett közösségi programokat szervezni, ezért sok programot online vagy a szabadban tartottunk. Maszkot viseltünk, kezet mostunk és higiéniai intézkedéseket alkalmaztunk, és ha szükséges volt, korlátoztuk a csoport létszámát.
Milyen változásokat észlelsz a csoportodban és/vagy a munkádban a pandémia előtti és utáni időszakot összehasonlítva?
Egyes fiatalok kevésbé aktívak lettek, vagy részvételük a korlátozások és a távolságtartás miatt csökkent. A munkahelyen is történhetnek változások, például a módszerek és eszközök online vagy hibrid formák felé történő elmozdulása. Rugalmasnak és alkalmazkodóképesnek kell lenniük, és új utakat kell találniuk a kihívásokra való reagáláshoz.
Mit szeretne megosztani a világ minden tájáról érkező oktatókkal? (egy tanácsot, kérést, tippet, bátorító szavakat stb.)
Az oktatók világszerte értékes és fontos munkát végeznek. Azt tanácsolnám, hogy maradjunk nyitottak és fogadjuk el a változásokat. Az oktatási környezet folyamatosan fejlődik, és új lehetőségek és kihívások jelennek meg.
Románia
Simona Leasa
a Doinita Táncstúdió társalapítója és oktatója, nővérével, Cristina Leasával együtt. A csoport 2008-ban alakult, mindössze 9 fővel, induló tánccsoportként. Azóta a fiatalok több generációja fejlesztette tánctudását és személyiségét a Doinita Népi Együttesben. Simona 15 éve tánctanár, ezt hobbiból és szenvedélyből csinálja. Miközben főállásban informatikával foglalkozik, a néptáncos tevékenységet többnyire esténként és hétvégén végzi. Simona jelenleg az együttes próbáinak felét koordinálja, valamint rendezvényeket, nemzetközi folklórfesztiválokat és Erasmus+ tevékenységet szervez. A csoport 2015 óta ír alá partnerséget az Erasmus+ programban, minden olyan népművészeti/művészeti/kultúrális projektben, amely ezt kéri, és két jóváhagyott projekt (ifjúsági csereprogram) tulajdonosa 2021-ben és 2022-ben.
Miért lettél oktató?
Néptáncot 4 éves korom óta gyakorlom a bukaresti Román Gyermekek Palotájában. A néptánc azóta is erős szenvedélyem, és miközben felnőttem, elkezdtem mutogatni a lépéseket a körülöttem lévő gyerekeknek, és elkezdtem érdeklődni egy saját csoport iránt. 2008-ban édesapám létrehozta a Doinita Népi Együttest a bukaresti Diákok Művelődési Házában, és valóra vált az álmom, hogy táncoktató legyek.
Mit becsülsz a legjobban a munkádban?
Látni, ahogy a fiatalok a felügyeletem alatt fejlődnek, mind táncosokként, mind pedig olyan személyiségekként, akiknek nagyobb az önbecsülésük, bátran felemelik a szavukat és erőt merítenek kifejezni.
Mit tart a legnagyobb kihívásnak a munkájában?
Az emberekkel való munka egyszerre szattisfiyng és nehéz. Minden embernek más a tanulási terve, más-más kontextusra reagál jobban: egyesek egyedül, mások csapatban tanulnak. Van, aki akkor tanul, ha bátorítást kap, másokat a versenyfeladatok motiválnak. Vaskéz kell a bársonykesztyűben ahhoz, hogy egy nagy csoport gyönyörű, különböző embereket koordinálj, és ez nem könnyű, de a szívedet kiteljesíti.
Milyen ifjúsági munkalehetőségek jelennek meg a hivatásos vagy félhivatásos folklórcsoportokban?
Az Erasmus+ program számos olyan lehetőséget kínál, amelyet a népi együttes igénybe vehet, például ifjúsági cseréket a tagok számára, képzéseket az oktatók vagy a személyzet számára, csapatlehetőségeket a sportágon keresztül, vagy akár a táncoktatók számára a sportszakmai mobilitást.
Az Erasmus+ mellett vannak folklórfesztiválok, amelyeken a csoportok részt vehetnek, vannak hagyományőrző táncversenyek és nemzeti lehetőségek, például a Kulturális Minisztérium által finanszírozottak.
Folytatta-e a munkát a csoportjával a világjárvány alatt, és ha igen, hogyan és milyen módon? Hogyan küzdötték le a gyülekező emberek számával és a fertőzésveszéllyel kapcsolatos korlátokat?
Egy év szünetet tartottunk. Számunkra nem volt opció, hogy maszkkal táncoljunk, mert ekkora erőlködési mennyiségnél a levegőhiány érzése volt az embernek. Emellett nem tudtuk tartani a távolságot, hiszen a koreográfiáinkban kézen fogva vagy párban táncolunk. Amikor visszajöttünk a szünetről, egy sokkal nagyobb teremben (a koncertteremben) kezdtünk el táncolni, és minden héten felírtuk a nevünket egy listára, hogy ha valaki Covidot kapna, akkor a többiek mind kipróbálhassák magukat.
Milyen változásokat észlelsz a csoportodban és/vagy a munkádban a pandémia előtti és utáni időszakot összehasonlítva?
A szünet után úgy tűnt, hogy az emberek nehezen szocializálódnak egymással.
Mit szeretne megosztani a világ minden tájáról érkező oktatókkal? (egy tanácsot, kérést, tippet, bátorító szavakat stb.)
A legfontosabb dolog egy csoportban a hangulat és a barátságok. Ez az, ami miatt az emberek hosszabb ideig maradnak egy népi csoportban. Mindig ügyelj arra, hogy a hangulat jó legyen, és az emberek jól érezzék magukat!