A kinteata (pontusi dialektusban) a pontusi görögök kedvenc étele. Az ókori görög nyelvben a csalán növényt knidisznek nevezték, amely szóból etimológiailag a leves neve is ered. A csalán gyógynövényként való felhasználása az ókori Görögországba nyúlik vissza, ahol vízhajtóként és hashajtóként használták. Hippokratész (Kr. e. 460-377) 61 csalánon alapuló természetes gyógymódot említett, és „csodaszerként” jellemezte, ami …
A koronák, a gyűrűk és a gyertyák szimbolikáját tekintve mindnek megvan a maga jelentősége. Az esküvői koronák királyi koronákat szimbolizálnak, mert a menyasszony és a vőlegény királynő és király lesz az otthonukban. Az esküvő után a vőlegény és a menyasszony leveszik a koronákat, és a koszorútartóba teszik. A koszorútartót általában a nászágy fölött vagy az …
A házasság mint misztérium és társadalmi esemény mélyen gyökerezik az emberi társadalomban. Kezdetben a társadalom fejlődésének és a tűzhely megszervezésének szükségleteként, de a vallási eseményekkel összefüggésben is, az istenek és királyok esküvői a társadalmi fejlődés jelei voltak. A két nem szerepe mind a társadalmi, mind a vallási eseményekben megkülönböztethető. Főként a régi időkben, de Görögország …
Az ortodox hagyomány szerint húsvétkor piros tojást festünk, mert ez Krisztus vérét jelképezi, amelyet a világ megváltásáért adott. Szinte az egész világon évszázados hagyomány a tojásfestés, Görögországban pedig nagycsütörtökön kerül rá sor, ezért nevezik „vörös csütörtöknek”. Régen éjféltől, az új nap kezdetétől festették a tojásokat. Az edénynek, amelyben a tojásokat festették, újnak kellett lennie, és …
