A házasság mint misztérium és társadalmi esemény mélyen gyökerezik az emberi társadalomban. Kezdetben a társadalom fejlődésének és a tűzhely megszervezésének szükségleteként, de a vallási eseményekkel összefüggésben is, az istenek és királyok esküvői a társadalmi fejlődés jelei voltak. A két nem szerepe mind a társadalmi, mind a vallási eseményekben megkülönböztethető.
Főként a régi időkben, de Görögország egyes vidékein még ma is, a lányok házassági előkészületei már gyermekkorukban megkezdődtek. Az anyák kézzel készítettek hozományt lányaiknak (lepedőt, törülközőt, hímzést), és összegyűjtötték a háztartásukhoz szükséges dolgokat. A hozományhoz földek, állatcsordák és pénz is tartozott. Görögország számos területén a menyasszony apja volt felelős azért, hogy lánya és veje számára berendezett otthont biztosítson (Τα Ελληνικά έθιμα του γάμου και οι συμβολισμοί τους, χ.η.).
Az esküvői ünnepség napokig is eltarthat. Az előkészületekben részt vesznek a pár szülei, a vőlegény keresztszülei, akik lehetnek a vőfélyek, a barátok és az egész környék. Az esküvői szertartás során először a vőfély és a tanú cserélnek gyűrűt, háromszor, majd koronát, szintén háromszor. Régebben a vendégek is aktívan részt vettek, körbeállták a párt, és az iszai táncnál koufetával és rizzsel zúdították a vőlegényt és a menyasszonyt a gyökerekhez, ugyanakkor megveregették a vőfély vállát, aki „Axios” felkiáltást kiáltott. Az utóbbi években ez a szokás eltűnt, és csak azután, hogy a pár kilép a templomkertből, dobálnak rizst a fejükre (Τα Ελληνικά έθιμα του γάμου и οι συμβολισμοί τους, χ.η.).
Hagyomány, hogy az egyedülálló lányok a tálcáról egy darab koufetát, a mandulás cukorkát vesznek, és a párnájuk alá teszik. A harmadik éjszakán azt hiszik, hogy álmukban meglátják azt a férfit, akihez feleségül fognak menni. Egy másik szokás szerint a menyasszony a cipője talpára írja a szabad lányok nevét. Az első név, amelyet kitörölnek, az a lány, aki először fog férjhez menni. Az ifjú pár felkészítésében minden barát és szerettük is részt vesz, felöltöztetik a két fiatalt és megborotválják a vőlegényt (Τα Ελληνικά έθιμα του γάμου και οι συμβολισμοί τους, χ.η.).
Amikor a menyasszony elhagyja a házat, egy kerámiát, tányért vagy üveget kell maga mögé dobnia vagy a lábával összetörnie, hogy minden rosszat maga mögött hagyjon, és jóval kezdje az új utat. Az esküvői misztérium után először a menyasszony és a vőlegény szülei mennek, és megcsókolják a koronákat, majd az ifjú pár. Ezután a menyasszony és a vőlegény kimennek a templomból, ahol az összes vendég „Éljen soká” kíván nekik. Görögországban az esküvői szertartás után az összes vendég bobonierát fogyaszt. A boboniere konfetti – tüllbe csomagolt mandulás cukorkák, és a konfettik száma páratlan kell, hogy legyen, általában három vagy öt. Gyakran kínálnak más édességeket is, például biscotoloukoumo. A templom után az összes vendég az esküvői lakomára megy, hogy a házaspárral együtt ünnepeljenek a hagyományos táncokkal. A menyasszony a táncot és a vendégek kitűzőpénzét a menyasszonyi ruhájára bontja, ajándékként (Τα Ελληνικά έθιμα του γάμου και οι συμβολισμοί τους, χ.η.).
A házasság szentségét a következő napokon nem szabad megtartani:
⦁ Január 5-6. ( A fények ünnepe).
⦁ Nagyböjt és a Nagyhét alatt
⦁ Augusztus 1-15. között
⦁ Augusztus 29. (Előfutár János lefejezése)
⦁ Szeptember 14. (Szent Kereszt felmagasztalása)
⦁ December 13-25. között
⦁ Despotikus ünnepek (Krisztus összes ünnepe)
(Τα Ελληνικά έθιμα του γάμου και οι συμβολισμοί τους, χ.η.).
The Photos are kindly offered by Ms. Kardamila Stella and Mr. Sakis Rabotas
Bibliography
Τα Ελληνικά έθιμα του γάμου και οι συμβολισμοί τους. (χ.η.). Estelle Weddings. Retrieved November 12, 2022 from
https://www.estelleweddings.gr/%CF%84%CE%B1-%CE%B5%CE%BB%CE%BB%CE%B7%CE%BD%CE%B9%CE%BA%CE%AC-%CE%AD%CE%B8%CE%B9%CE%BC%CE%B1-%CF%84%CE%BF%CF%85-%CE%B3%CE%AC%CE%BC%CE%BF%CF%85-%CE%BA%CE%B1%CE%B9-%CE%BF%CE%B9-%CF%83%CF%85%CE%BC%CE%B2/