A kinteata (pontusi dialektusban) a pontusi görögök kedvenc étele. Az ókori görög nyelvben a csalán növényt knidisznek nevezték, amely szóból etimológiailag a leves neve is ered. A csalán gyógynövényként való felhasználása az ókori Görögországba nyúlik vissza, ahol vízhajtóként és hashajtóként használták. Hippokratész (Kr. e. 460-377) 61 csalánon alapuló természetes gyógymódot említett, és „csodaszerként” jellemezte, ami azt jelenti, hogy minden betegségre alkalmas.
A csalán gazdag ásványi sókban, például kalciumban, rézben, klórban, káliumban, szilíciumban, nátriumban, vasban. A Görögországban is megtalálható csalánfaj (Urtica urens) főzete kiváló vizelethajtónak bizonyult, valamint epekő és húgysav ellen is hat, magjainak leve pedig elállítja a vérzést. A csalán hűvös helyeken és folyók vagy források közelében fejlődik. Tavasszal és az ősz vége és a tél kezdete közötti időszakban a csalán zsenge és ízletes (Ρηγάτος, 2001).
A csalán vadon termő gyógynövény, amely bőségesen megtalálható a görög flórában, de jó, ha óvatosan és tisztelettel gyűjtjük. Ha valaki csalánt akar gyűjteni, ajánlott védőkesztyűt használni, mert ha a bőrrel érintkezik, erős viszketést okoz. Az is jó, ha a növénynek csak a tetejét vágjuk le kerti ollóval, és nem gyökereztetjük ki. Ezzel tiszteletet mutatunk az ember számára hasznos növény iránt, amelyet ha nem gyökereztetünk ki, rövid időn belül megújul, és új, zsenge csúcsokat hoz. A csalán magjából kitűnő gyógyteákat készítenek. Ha gluténérzékenységben szenvedünk, akkor is élvezhetjük a kinteát, mivel nem tartalmaz glutént, és nagyon tápláló és egészséges leves, amely gyorsan és egyszerűen elkészíthető.
A kinteata különösen a böjti időszakokban népszerű leves. Jellemzően a kinteata egy élénkzöld, sűrű állagú leves, amely a csalán zsenge tetejéből és friss mentából vagy fokhagymából készül, hagyományosan chilipehellyel vagy frissen őrölt fekete borssal megszórva, és ideális esetben kukoricavirággal vagy kukoricaliszttel megkötve.
A leves elkészítéséhez szükséges hozzávalók: 1 kiló zöld csalán, fél kanál apróra vágott menta, 5 gerezd fokhagyma (nem kötelező), 5 kanál kukoricaliszt és só. A csalánt megmossuk, 3 pohár vízzel megfőzzük, majd lecsepegtetjük, a forrásban lévő leves egy részét pedig megtartjuk. Tegyük őket egy lábasba, adjuk hozzá a lisztet a húsleveshez, és addig keverjük, amíg a csalán felolvad és krém formát vesz fel. Végig kis lángon kell forralni, a végén pedig egy kevés olajat adunk hozzá, és még 5 percig forraljuk, folyamatosan kevergetve, vigyázva, hogy ne égjünk meg a sűrű kásától, ami felforr. Az ételt forrón tálaljuk, tetszés szerinti szikrázó borssal.
