A közmondások és szólások az élet szinte minden területére vonatkoznak. A térségünkben a legjellemzőbb közmondások közül néhány a hónapokra és az időjárás előrejelzésére vonatkozik. Az év minden egyes hónapjára megtalálhatja a megfelelőt:
Január: „Ha januárban nyár van, akkor ahhoz tél van nyáron”,
Február: „Ha az időjárás nem engedi, hogy az időjárás nem engedi, hogy az időjárás nem engedi: „Februárban fagyos”,
március: „Március”: „Március, mint a cserép”,
április: Egy kis tél, egy kis nyár”: „Április – a sokaság, amely egymásba fonódik: egy kis tél, egy kis nyár”.
Május: „Május”: „Az évszakok és az évszázadok..: „A májusi mennydörgés elősegíti a termékenységet”,
Június: „Az időjárás, ha a tavasz elhozza a gyümölcsöt. „Júniusban kiderül, mit ad nekünk ajándékba az Isten”,
Július: „Ha júliusban esőt ad, a hosszú nyár elcsendesedik”,
Augusztus: „Ha az időjárás elhozza az évszakot, akkor az időjárás is elhozza az évszakot: „Ha augusztusban kender nő – az ősz rövid, gyorsan elmúlik”,
Szeptember: „Micsoda első szeptember, ilyen lesz az ősz”,
Október: „Az őszi ősz”, október: „Az őszi ősz”: „Október hónap – március a hű kép”,
November: „A novemberi nap a fagyot hirdeti”,
December: „A december körte a földet az állatoknak és az embereknek”.
Sok mondás tanulságos vagy elgondolkodtató, mint például: „az egyetértés épít, a nézeteltérés rombol” (amikor valakit meg akarunk győzni, hogy béküljön ki), „a szemében lévő szálkát te látod, de a sajátodban lévő gerendát nem” (ha valaki negatívan beszél másokról, és maga is rosszabb erkölcsökkel rendelkezik), „több a boldogság az adásban, mint az elvételben”, „nincs munka, ami becstelen” (különösen akkor ismétlődik, ha valaki rosszabb munkára vált, mint az előző), A legfontosabbak közülük a következők: „senkit sem gyaláz meg a munka” (különösen akkor ismétlődik, amikor valaki olyan munkára vált, amely rosszabb, mint az előző volt), „a takarékosság és a munka gazdaggá teszi az embert”, „Isten kegyetlen, de igazságos” (ami azt jelenti, hogy ha valaki igazságtalanságot követett el, vagy rosszul bánt másokkal, akkor Isten bosszút áll), „a fazék hívja a kannát” (amikor valaki sérteget egy másik embert, még akkor is, ha ugyanazok a hibáik), „akivel társul, azzal társul” (különösen az anyák mondják, amikor meg akarják győzni a gyermekeiket, hogy ne találkozzanak bizonyos emberekkel), „jobb a veréb a kezében, mint a galamb a tetőn” (ha valaki fontolgatja, hogy valami bizonyos, de kevésbé vonzó dolgot választ valami érdekesebb helyett, de valószínűtlen), „aki szelet vet, vihart arat” (olyan személyről, aki veszekedést okoz, majd ennek következtében problémái lesznek), (olyan személyről, aki veszekedést okoz, majd ennek következtében problémái lesznek), „aki gödröt ás mások alá, maga is beleesik” (hasonló mondás, a másoknak való ártani próbálásra vonatkozóan), „ahogyan látnak, úgy írnak” (a megjelenés és a gondos öltözködés fontosságáról, de a viselkedésről is szól), „amikor az ember siet, örül az ördög” (ha sietünk, biztosan sok kisebb balesetünk vagy kudarcunk lesz).
A lengyel mondások gyakran gúnyos jellegűek is: „Wysoki jak popola, głupi jak fasola”, „zła diabli nie wezmą”, (ha valaki szerencsésen elkerüli a balesetet vagy a betegséget), „zapomniał wół, jak cielęciem był” (a szülőkről, akik szemrehányást tesznek a gyerekeknek a játék miatt), „jajko mądrzejszy niż kura” (ha egy gyermek értelmesebben viselkedik, mint a szülő), „gdzie diabeł nie może tam babę pośle” (egy nő, aki ravaszabb, mint az ördög, minden helyzetben árthat).
Amikor néha nehéz valamit leírni, egy mondás segít a helyzet leírásában: „Ahogy a szabó viseli, amit visel” (a helyzetet a lehető legjobban kezeljük a rendelkezésünkre álló segítséggel), „A borotva magát karcolja” (nehéz helyzetben segítünk magunkon, amennyire csak tudunk), „Egyszer bent, mindig kint” (a sors néha kegyes hozzánk, néha nem), „Az ördög a nyomunkban van” (amikor nem találunk valamit, aminek láthatónak kellene lennie).