A román mitológia az évek során számos módszert és módszert fedezett fel a jövőbelátásra és a következő év szerencséjének előrejelzésére. Mivel a románok az idők során létezésük nagy részét a mezőgazdaságra, és ezzel szoros összefüggésben az állattenyésztésre alapozták, a jövőre vonatkozó jóslatok többsége az időjárás-előrejelzés és a föld bőségének megtippelésére vonatkozik. Sőt, sokszor a gabonafélék bőségét az ember szerencséjével és boldogságával azonosították.
Nemzetünk egyik régi, több száz éves hagyománya, amely azonban még a románok körében is túlságosan kevéssé ismert, a hagymás rétegek naptára, más néven ,,A hagymás rétegek” („The Onion Calendar”).
Az Erdélyből származó szokás, miszerint hagymalevelekből készítenek naptárat az újévre, a következőképpen terjedt el: 12 cetlit kell készíteni a 12 hónap nevével és 12 azonos méretű hagymalevelet. Minden hagymalevelet megszórunk ugyanannyi sóval, majd várni kell reggelig. Azokról a sólapokról, amelyekben a só megolvad, azt mondják, hogy esőt és ezáltal bőséget hoznak, azokról a sólapokról pedig, amelyekben a só nem olvad meg, azt mondják, hogy száraz, szeles hónapokat hoznak esőt és jólétet, valamint szerencsétlenséget.
