A legfontosabb tavaszi szokás a Tomaszów régióban természetesen a húsvét megünneplése. A mai napig a húsvétra való legfontosabb előkészület a kraszanek (festett egyszínű tojások) és a pisanki (művészi díszítésű, többszínű tojások) készítése. A mi vidékünkön a húsvéti tojásokat a keleten nagyon elterjedt batikolási technikával készítették, amelynek lényege, hogy forró viasszal, egy speciális tölcsér segítségével rajzoltak mintákat, majd a tojás viasz nélküli részeit megszínezték. Más technikák voltak a maratási technika (a tojást színezték, részben viasszal fedték be, majd a fedetlen részekről káposzta- vagy répasavval letörölték a festéket) és a korábban színezett tojásokra díszeket véstek. A húsvéti tojások díszítésére használt színek természetesek voltak: fiatal rozshajtások (zöld), hagymahéj (piros), tölgyfakéreg (barna), bodzagyümölcs (kék), almakéreg és villás magvak (sárga) és sötét mályva szirmok (lila). A húsvéti tojásokat a vendégeknek adták, a keresztanyák a keresztgyermekeiknek, a lányok pedig a szerelmes fiúknak.
Az ünnepségek hajnalban szentmisével kezdődnek, amelyet Feltámadásnak neveznek. Ezután mindenki hazamegy, hogy a családjával együtt elfogyassza a húsvéti reggelit. Ezt hagyományosan azzal kezdik, hogy a házigazda vagy a házigazdaasszony oszt egy szent tojást és kívánságokat mond. A reggeli hagyományos étele a fehér borscs, amelyet az előző nap megszentelt ételekkel (felvágottak, tojás, kenyér, sajt, só, bors, torma) fogyasztanak. Ezen az ünnepen (bizonyos mértékig a mai napig) betartják a munkavégzési tilalmat. Az ételeket előző nap fogyasztják el, és a ruhákat nem vasalják ki. Régebben tilos volt fésülködni, mosakodni, ágyat vetni, mosogatni. Napközben azonban nem volt szabad szundikálni. Erre a házigazdák lelkiismeretesen vigyáztak, mivel az ilyen szundikálás rosszat jelentett, ha ki kellett vetni a gabonát, vagy ha a kertet benőtte a gaz1.
Az ünnep második napja a ” Lany Poniedziałek”, más néven Śmingus-Dyngus. A mai napig vízzel locsoljuk egymást. Ezt a szokást régebben főleg a fiatalok gyakorolták, akik vödörből vagy bodzából készült vödörből öntötték egymást vízzel. Néha fiatal lányokat dobtak a folyókba vagy tavakba. Egy lány számára ez kitüntetés volt – annak a jele, hogy a fiúk érdeklődnek iránta, ezért a lányok gyakran húsvéti tojással viszonozták a szívességet. A nemesek körében szokás volt, hogy a lányokat illatszerrel locsolták meg ezen a napon. Húsvét hétfője egyben a tavaszi éneklés kezdetét is jelentette. Fiatal fiúk csoportjai házról házra jártak, és házigazdáiknak, különösen pedig menyasszonyaiknak kívántak. Sajnos ez a szokás nem maradt fenn napjainkig.