Ifjúsági munka

Az ifjúsági munka egy tanórán kívüli munkaterület, mivel speciális szabadidős tevékenységeket foglal magában, és nem formális és informális tanulási folyamatokon, valamint önkéntes részvételen alapul. Sokoldalúan segíti elő a fiatalok fejlődését, lehetővé téve számukra, hogy a családon, a formális oktatáson és a munkán kívül is aktívak legyenek. Az ifjúsági munka tevékenységei és folyamatai önmenedzseltek, társmenedzseltek vagy oktatási személyzet (főállású vagy önkéntes ifjúságsegítők és ifjúsági vezetők) irányítása alatt zajlanak, és a különböző dinamikáknak megfelelően fejlődhetnek és változhatnak. Az ifjúsági munka különböző módon szerveződik és valósul meg (pl. az ifjúság által vezetett szervezetek, ifjúsági szervezetek és informális csoportok, valamint az ifjúsági szolgáltatások és az állami hatóságok által), és helyi, regionális, nemzeti és európai szinten alakul.

Az ifjúsági munka e definícióját az "ETS Kompetenciamodell az ifjúsági munkások számára a nemzetközi munkához" című dokumentumban találjuk.

Konzorciumunk szerint a folklór együttesek számos olyan kritériumnak megfelelnek, amelyek a fent említett meghatározásban szerepelnek. A folklórcsoportokban való részvétel mindenképpen tanórán kívüli. A csoporttagok szabadidejükben végzik, és nem kötelező a formális oktatási programjukban. Feltételezhetjük, hogy a folklórcsoportban részt vevők többsége számára ez szabadidős tevékenység, kedvtelésből, a szórakozás, a hozzájárulás és az összetartozás iránti igény kielégítése céljából végzik.

Egy folklórcsoporthoz való tartozás erőt ad a fiataloknak, valami nagyobb dolog részévé válnak, és a valahová tartozás érzését adják nekik. Hozzájárulhatnak a kulturális örökség megőrzéséhez, ami szintén nagy motivációt jelent sok résztvevő számára. Az éneklés és a tánc gyakorlása holisztikusan fejleszti a fiatalokat, így olyan készségekkel rendelkeznek, amelyek jól jöhetnek, amikor más táncokat, modernebb táncokat tanulnak, vagy a népdaloktól eltérő dalokat énekelnek.

A fiatalok fejlődése szempontjából egy másik nagyon fontos elem a színpadi szereplés, amely sok ember előtt zajlik. Ez befolyásolhatja a nyilvános szereplési és előadói készségeiket (beleértve a nyilvános beszédet is). Kevésbé félnek a nagy közönség előtti előadástól/beszédtől. A fiatalokat arra ösztönzik, hogy vezető szerepet vállaljanak egy ilyen csoportban. A kezdeményezőkészséget nagyra értékelik.

Ez valószínűleg sokak számára nyilvánvaló, de a csoport a csapatmunkára is tanít – sok táncot csoportban táncolnak, és a jó szinkronizáció és az egész csapat kemény munkája érdekes és izgalmas csoporttáncot eredményez a közönség számára.

Nem szabad alábecsülni azt sem, hogy egy népi csoportban való részvétel lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy megismerkedjenek más társaikkal, és barátokat szerezzenek, néha egy életre szóló barátságokat. A fiatalok nagyon gyakran találkozhatnak más megyékből származó társaikkal, ami nemcsak barátságot eredményezhet, hanem az idegen nyelvek gyakorlásában is segíthet.

A népzenei együttesek fontos részét képezik a helyi közösségnek. A fiatalok erősíthetik a társadalmi kötelékeket a társadalom tagjaival, megismerhetik az embereket és kapcsolatba léphetnek velük. Emellett a népi együttes gyakran a város/község védjegye, és a helyiek nagyon büszkék rá.

A folklór együttes nem felel meg tisztán az ifjúságsegítő definíciójának, mivel a csoportból való kilépés fő célja gyakran a művészi előadás és a folklórfesztiválokon/versenyeken való részvétel. Az ilyen csoportokban azonban az ifjúsági munka számos elemét észrevehetjük, és úgy gondoljuk, hogy több NFE-elem hozzáadása a tagok és a folklóregyüttesek javára válik. Úgy véljük, hogy a tanulásról való elmélkedés hozzáadása a tevékenységekhez és néhány, a kommunikációról szóló műhelymunka nagy előny lenne. Ezért támogatjuk a nem formális oktatási elemek beépítését a folklórcsoportok tevékenységeibe, ezért akartuk megvalósítani a „youthfolklore.com” projektet.