A legfontosabb téli ünnepek a Roztocze régióban a karácsony. Hagyományosan ezek az ünnepek, amelyeket karácsonynak (vagy Isten ünnepének) is neveznek, a katolikusok számára december 24-én, szenteste kezdődnek, és január 6-ig, illetve Epifániáig1 tartanak. Ebbe az időszakba tartozik az újév ünnepe is. Ez a leírás a karácsony este ünnepelt legjellemzőbb és kihalófélben lévő hagyományokra összpontosít.
A szenteste az első ünnep és az advent utolsó napja. Ehhez a naphoz rengeteg rituálé és hiedelem kapcsolódik, a karácsony legvarázslatosabb napjaként kezelik, jósló jellegű2. Mindaz, amit szenteste teszünk, tükröződik a következő évben. Ezért kell korán kelni reggel, senkivel sem szabad ezen a napon összeveszni, tilos bármit kölcsönkérni, különösen pénzt, estig rendezni kell a pénzügyi hátralékokat, és minden karácsonyi előkészítő munkát el kell végezni. A reggel rituális vízzel való mosakodással szokott kezdődni; egyes falvakban szénát és egy ezüstpénzt tettek egy tálba. Ez a bűnök lemosásának jelképe volt, és egyúttal a szépséget és a gazdagságot biztosító mágikus rituálé. Ma ez a szokás nagyon ritka. Az a szokás azonban, hogy a nőknek megtiltották, hogy reggel elhagyják az otthonukat, még mindig él4. Úgy tartják, hogy ha egy nőt karácsony este reggel észrevesznek, az nagy szerencsétlenséget hoz a következő évben. Ezért a nők igyekeznek reggel nem elhagyni a házat, a férfiak pedig minden szükséges megbízást elintéznek. Az is szokás, hogy a szomszédságból vagy a családból származó férfiak kora reggel eljönnek a legközelebbi házakhoz, és apró ajándékokat hoznak (pl. fagyöngyöt a ház díszítésére vagy egy darab karácsonyi süteményt). Ez állítólag szerencsét hoz a háztartás minden tagjának. Másrészt, ha a háztartás egyik tagja meglát egy férfit az ablak előtt sétálni, akkor kiabál a többieknek: „Gyertek, nézzétek meg!”, míg ha nőt lát, azonnal szól: „ne nézzetek ki az ablakon, jön a nő!”. Ez a szokás olyan mélyen gyökerezik, hogy egyes munkahelyeken a szentestét a nők ünnepévé nyilvánítják.
Egyes házakban hagyomány, hogy a karácsonyfát csak szenteste díszítik fel. A korábbi években karácsonyfa helyett a karácsonyfát ágakból vagy egy tűlevelű fa tetejéből készült, fejjel lefelé a mennyezetről lelógó díszekkel díszítették. Ez az Isten által teremtett világegyetemet szimbolizálta5. A karácsonyfa felállítása után elkészítik a karácsonyi vacsorát. Az asztalt fehér terítővel kell letakarni, és a terítő alá szénát helyeznek. Az asztalra kerül egy tányér az ostyával, amelyet az egész család osztozik a karácsony esti vacsora megkezdése előtt, és elmondja kívánságait. Mindig van egy plusz hely az asztalnál egy váratlan vendég számára. Ez állítólag a vendégszeretet és a készség jele, hogy egy rászoruló személyt szívesen látnak otthonukban. Az üres hely a család halottait is szimbolizálja, akik már nincsenek velünk.
A szenteste ma is böjti nap marad, és a hagyományos ételek közül halat, mákot, káposztát és borsót fogyasztanak. Napközben még mindig szigorú böjt van, este pedig a legtöbb otthonban nincs édesség és alkohol. A böjt ellenére a karácsony esti vacsora ünnepi jellegű. A lengyelek többsége egyedüliként kezeli ezt a napot.
